A GS1 Cégprefix hazánkban egy olyan 6–10 számjegy hosszúságú karaktersor, amely egyértelműen azonosítja azt a jogi személyt, aki számára kiadásra került. Minden GS1 Azonosító kulcs a GS1 Cégprefixből kerül képzésre, ahol éppen a GS1 Cégprefix biztosítja minden egyes terméket azonosító GTIN, vagy más GS1 Azonosító kulcs egyediségét. A GS1 Cégprefix a GS1 adatstruktúra része, a GS1 által kezelt GS1 Prefixből és a GS1 Tagszervezet, mint pl. GS1 Magyarország által kiadott Beépülő számból áll. 

A GS1 Cégprefix tizenkét különböző, egymással teljesen egységes rendszert alkotó GS1 Azonosítószám típus képzését teszi lehetővé. Részletes leírást a „Korlátlan azonosítási lehetőségek a GS1 szabvány segítségével” című kiadvány tartalmaz, melyet jelszóval védett MyGS1 oldalunkon teszünk elérhetővé regisztrált GS1 Partnereink számára.

A GS1 azonosító kulcsok (GS1 Identification Keys) teszik lehetővé a termékek, szolgáltatások, helyek, logisztikai egységek, szállítmányok, küldemények, dokumentumok, visszatérő cso­magoló eszközök, nagyértékű tárgyi eszközök, kuponok, alkatrészek/részegységek és termékmodellek nemzetközileg egységes azonosítását. A GS1 azonosító kulcsok meghatározásának szabályai biztosítják a globálisan egyedi és biztonságos azonosító számok kialakítását, amelyeket ágazattól és helytől függetlenül minden kereskedelmi partner használhat az ellátási és kínálati lánc hatékonyságának növelésére. A 12 féle GS1 azonosító kulcs típus rövidítése: GTIN, GLN, SSCC, GRAI, GIAI, GSRN, GDTI, GSIN, GINC, GCN, CPID, GMN.

Igen, a GS1 rendszert úgy tervezték, hogy az azonosító kulcsoknak nincs mögöttes jelentéstartalmuk. Ez azt jelenti, hogy egyaránt azonosíthatnak kereskedelmi terméket, szervezetet, szállítmányt, tárgyat, stb. bármely ellátási láncban, kiskereskedelemben, egészségügyben, szállításban és logisztikában.

A GTIN (Global Trade Item Number - Globális kereskedelmi áruazonosító szám) egy GS1 azonosító kulcs, amely kereskedelmi áruk globálisan egyedi azonosítására szolgál az ellátási láncban. Kereskedelmi áru minden termék, vagy szolgáltatás, melyeknél igény a rájuk vonatkozó, előre meghatározott információk visszanyerése, és ezen információknak az elosztási folyamat bármely pontján árazás, megrendelés, vagy számlá­zás céljából történő felhasználása. A GTIN azonosító szám típusai: GTIN-8, GTIN-13, GTIN-14 (amerikai földrészen esetleg még alkalmazott: GTIN-12).

Az egyedi termékazonosító számok képzése a GS1 Magyarország Partnerei részére biztosított online szoftver és platform, a SzabványMenedzser szolgáltatás segítségével, illetve a GS1 Magyarország honlapján, a MyGS1 felületen található „Ellenőrző szám számítás" segítségével végezhető el a legegyszerűbben. A számképzés alapjairól bővebben a MyGS1 oldalán, a Tudástárban elérhető "GS1 Felhasználói Kézikönyv" című kiadványban található tájékoztatás.

Egyes GS1 Azonosító kulcsoknál a kulcs számjegyeiből számított utolsó számjegy. Ez a számjegy segít ellenőrizni a leolvasó berendezések számára, hogy a számsor jól került-e kiolvasásra. A GS1 Magyarország számkiadást és nyilvántartást segítő szoftvere, a SzabványMenedzser segítségével, illetve a GS1 Magyarország honlapján, a MyGS1 felületen található „Ellenőrző szám számítás" alatt található szoftver segítségével lehet az ellenőrző számot meghatározni.

Abban az esetben kell új számmal ellátni egy új terméket, ha a termék egy korábbi termékhez képest a fogyasztó vagy az ellátási láncban érintett üzleti partnerek számára más terméket fog jelenteni, leggyakrabban árazás, megrendelés vagy számlázás kapcsán, vagy bármely más okból. Így például mindig új GTIN számot kell kiadni, ha megváltozik a termék neve, a termék márkája, a termék leírása, a kereskedelmi áru típusa és változata, a nettó mennyisége (súly, térfogat), stb. A GTIN számok kiadási szabályait részletesen itt érheti el: https://www.gs1.org/1/gtinrules/hu/en/

Elsősorban a márkatulajdonos. A márkatulajdonos az a szervezet, amely birtokolja a kereskedelmi áru specifikációját, és aki lehet: elsősorban a gyártó, vagy a kiskereskedő, vagy a nagykereskedő, vagy esetleg a szállító vagy importőr. Amennyiben az előzőekben felsorolt egyik ellátási lánc szereplő sem ad ki GTIN azonosító számot a termékre, akkor a forgalmazó a számképzésért felelős szervezet.

A GLN (Global Location Number - Globális szervezet- és helyazonosító szám) szám a GS1 azonosító kulcsa szervezetek (KI?) és helyek (HOL?) azonosítására szolgáló, mindig 13 karakterből álló szám, amely fizikai, funkcionális, vagy jogi helyeket, virtuális helyeket, valamint jogalanyokat (jogi személyeket) azonosíthat.

Nem, a GS1 Prefix nem a származási országra utal. A GTIN-13 azonosító szám mindig az azonosító számot kiadó GS1 Tagszervezet GS1 Prefixével kezdődik. A GS1 Prefix nem jelzi, hogy a termék egy adott országban vagy egy adott gyártó által készült, bárhol készülhetett a világon. A GEPIR alkalmazás használatával elérhető a cégprefixet, vagy magát a GTIN, GLN, vagy SSCC számot alkalmazó cég hivatalos és nyilvános adatai. 

A GS1 Prefix emellett belső azonosító számok képzésének alapjául is szolgál. A belső azonosító számok egy adott földrajzi területen, vagy cégen belül képzett karaktersorok. Bővebb információt a honlapunk MyGS1 oldalán található Tudástárban, a „Felhasználói kézikönyv”-ben találhat.

Amennyiben GS1 azonosító kulcsot kíván létrehozni, és azt GS1 adathordozóval kívánja feltüntetni, saját GS1 Cégprefix-szel kell rendelkeznie. Lépjen kapcsolatba a GS1 Magyarország Ügyfélszolgálatával, hogy részletes információhoz jusson a rendszerhez történő csatlakozással és a cégprefix igényléssel kapcsolatban.

Igen, amennyiben azt a GS1 szabályai szerint a GS1 Magyarország által kiadott GS1 Cégprefixből képezték. Lehetnek 8, 12, 13 vagy 14 számjegy hosszúak, és nem összetéveszthetőek egymással.

A változó mennyiségű kereskedelmi áru olyan áru, amelyet előre meghatározott méret, például tömeg vagy hossz nélkül értékesíthetnek (pl.: lédig gyümölcs, darabolt sajt, darabolt hús). Az azonosító szám a kereskedelmi termék azonosításán kívül a termék változó tulajdonságának, úgy mint árának, mennyiségének megadását is biztosítja.

Az SSCC GS1 Azonosító kulcsot a logisztikai egységek azonosítására használják, világviszonylatban egyedi azonosítást biztosít. A kulcs kiterjesztő számból, GS1 Cégprefixből, sorszám referenciából és ellenőrző számból áll. A GS1 Cégprefixet a GS1 Tagszervezetek adják ki az SSCC azonosító számot képező cégek számára.

Az online kereskedelem fejlődése és az online piacterek térnyerése vezetett oda, hogy a termékek azonosításának időbeli határai elmosódtak. Új kihívást jelent az azonosításban, hogy az internetre felkerült adatok gyakorlatilag soha nem tűnnek el onnan. Erre a GS1 válasza az volt, hogy 2018. december 31. után a GTIN azonosító számok a korábbi szabályozással ellentétben, többé nem adhatók ki újra. Ez alól a szabály alól két esetben van kivétel:

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a GTIN újbóli kiadásának tiltása elsősorban az azt felhasználó kereskedelmi partnerek érdekeit szolgálja. Az ellátási láncok zökkenőmentes és hatékony menedzselése érdekében kiemelt szempont a láncban résztvevő termékek egyedi azonosítása.

A márkatulajdonos, a kereskedelmi áru specifikációját birtokló szervezet felelős alapesetben a Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN) kiadásáért, függetlenül attól, hogy azt ki és hol gyártotta. A GS1 Tagszervezethez történő csatlakozáskor a márkatulajdonos egy GS1 Cégprefixet kap, amelyet kizárólagosan csak az a cég használhat, aki azt kapta. A márkatulajdonos az a szervezet, amely birtokolja a kereskedelmi áru specifikációját és lehet:

A GS1 Adattartalom azonosítók (AI-k) teszik lehetővé több eltérő információ strukturált egybefűzését és azok egyetlen vonalkód jelképpel történő ábrázolását. Az adattartalom azonosítók olyan kettő-, három- vagy négykarakterű kódok,melyek egyértelműen meghatározzák az őket követő információ tartalmát és formátumát.

GS1 Adattartalom azonosítók alkalmazásával lehetővé válik az adatok elkülönítése, egységes értelmezhetősége, az egyes adat hosszának és formátumának egységesítése. Mindemellett segítik az adatok pontos és egységes bevitelét és feldolgozhatóságát.

Igen, mivel a GS1 szabványon alapuló, egyedi és egyértelmű azonosítási rendszer előnyeinek alkalmazása mind nyitott, mind pedig a zárt térbeli elosztásban támogatott. Így a GS1 Rendszer, amennyiben szükséges, támogatja a cégek korlátozott térbeli elosztásban képzett azonosítószámok használatát, alkalmazásuk azonban nemzeti szinten szabályozott, így javasoljuk, vegye fel a kapcsolatot a GS1 Magyarország Ügyfélszolgálatával!

Ez attól függ, hogy a belső kódok hogyan kerültek meghatározásra. Gyakran a belső kódoknak kereszthivatkozásként kell funkcionálniuk a termék GTIN száma kapcsán. Javasoljuk, vegye fel a kapcsolatot a GS1 Magyarország Ügyfélszolgálatával! 

Kuponnak azokat az utalványokat nevezik, amelyek készpénzes értékét a pénztárnál levonják a számlából. A kuponok azonosítása nemzeti szinten szervezett és ebből következően nem biztosít világviszonylatban egyedi megkülönböztetést. Kuponazonosító képzésére kétféle módon van lehetőség.

A vonalkód a vonalkódba kódolt információ vonalakkal és köztük lévő közökkel történő képi leképezése. Segítségével gyorsabb és hibamentes lehet az adatbevitel. A GS1 Rendszerhez tartozó vonalkód típusok a következők: EAN/UPC jelképcsalád vonalkódjai, ITF-14, GS1-128, GS1 DataBar jelképcsalád vonalkódjai, GS1 QR Code és GS1 DataMatrix. Utóbbi kettő lineáris helyett kétdimenziós kód, amelyek vonalak és közök helyett modulokból épülnek fel. Az EAN/UPC jelképcsalád vonalkódjai és az ITF-14 és GS1 DataBar jelképcsalád több vonalkód típusa csak GTIN számot tud feltüntetni, míg a GS1-128, a GS1 DataBar jelképcsalád Kiterjesztett típusú vonalkódjai, illetve a GS1 QR Code és GS1 DataMatrix több GS1 Azonostó kulcs, illetve több adat feltüntetésére is képes GS1 Adattartalom azonosítók (AI) segítségével.

A vonalkód elhelyezésével kapcsolatos legfontosabb kritérium, hogy a jelkép teljes hosszában látható legyen. A jelképen ne legyen gyűrődés, szakadás, stb. és legyen elegendő szabad hely a sarkokhoz és a szélekhez képest. Hajlított és hengeres termékeknél (konzerv, üdítő) ajánlott a jelképet úgy elhelyezni, hogy a vonalak a görbült felületre merőlegesen haladjanak (létra elhelyezés), és lehetőség szerint a vonalak párhuzamosak legyenek a nyomtatás irányával.

Kiskereskedelmi leolvasási környezetben egy, míg általános (raktári) környezetben kettő ugyanazon karaktersort feltüntető vonalkód jelkép elhelyezése javasolt.

A vonalkód jelkép olvashatóságának biztosításához megfelelő kontraszt kell, azaz a sötét vonalaknak/moduloknak és a világos háttérnek jelentősen el kell különülnie annak érdekében, hogy a leolvasó berendezés számára könnyen értelmezhető legyen a jelkép. A vonalak színválasztása kapcsán a fekete vonal/modul a legjobb, de használható még a sötétkék és a sötétzöld szín is. Háttér színére pedig legjobb választás a fehér, piros, narancs és a sárga szín. Részletes leírás erről a MyGS1 oldalán elérhető „Termékazonosítás, szám- és vonalkód képzés” című kiadványban található.

A vonalkód alatt feltüntetett karaktersor a vonalkódba kódolt adatok szemmel olvasható megjelenítése, amely feltüntetése mindig kötelező. Ez a karaktersor az azonosító kulcs (termék esetén a GTIN azonosító szám) mellett, további – egy külső ellátási lánc szereplő által előírt – információkat is tartalmazhat.

Amennyiben a termék csomagolásán kis hely áll rendelkezésre, amelyen a GTIN-13 azonosító számot feltüntető EAN-13 vonalkód nem helyezhető el megfelelő méretben, akkor az ún. GTIN-8-as termékazonosító számot szükséges igényelni a GS1 Magyarországtól, amelyet EAN-8-as vonalkód jelképpel lehet a terméken megjeleníteni. A GTIN-8 termékazonosító szám alkalmazása akkor engedélyezett, ha a nyomtatási kísérletek eredményeként az előírt méretű EAN–13 vonalkód jelkép helyigénye meghaladja a nyomtatott címke legnagyobb oldalának 25%-át vagy a teljes nyomtatható felület 12,5%-át; vagy ha a legnagyobb nyomtatott címke kisebb, mint 40 cm2, vagy ha a teljes nyomtatható felület kisebb, mint 80 cm2; illetve ha a hengeres tárgy átmérő kisebb 3 cm-nél.

Nem feltétlenül. A GEPIR hálózaton keresztül történő lekérdezések a GS1 Cégprefixet jogszerűen alkalmazó cégekről adnak vissza információt.

A GS1 szabványok előírásai szerint képzett azonosító számok bárhol értelmezhetőek. A terméken feltüntetett vonalkódot ezért nem szabad felülragasztani, vagy másik vonalkódot elhelyezni rajta. A termék átcsomagolása esetén értelemszerűen szükséges az új azonosítószám képzése. Részletes leírás erről a MyGS1 oldalán elérhető „A GTIN Számkezelés Szabvány” című kiadványban található.

A GS1–128 egy speciális vonalkód jelkép típus, amely alkalmas az üzleti partnerek közötti árucsere esetén a termék azonosításán túl számos terméktulajdonság megadására és azok egyetlen vonalkódban történő ábrázolására.

A GS1–128-as vonalkód jelkép az azonosító számon (pl.: GTIN) túl a GS1 Adattartalom azonosítók használatával további adatok (pl.: gyártási tételszám, fogyaszthatósági határidő, stb.) megjelenítésére is alkalmas. Felhasználói környezetét tekintve elmondható, hogy a kiskereskedelmi pénztárakon áthaladó kereskedelmi áruk azonosító számainak megjelenítésére nem alkalmas, kizárólag az általános raktári elosztás, illetve belső alkalmazási területeken használják.

Amennyiben termékei azonosításához GS1-128 vonalkód jelkép készítésére van szükség, először jogviszonyt kell létesítenie a GS1 Magyarországgal.

A regisztráció során Globális cégprefixet kell igényelnie, mert a GS1-128 vonalkód képzéséhez a cégprefixből generálható GTIN termékazonosító számra és/vagy a szállítási egységet azonosító SSCC számra is szükség lesz.

Egyeztesse le kereskedelmi partnerével, hogy a GS1-128 vonalkód jelképbe a GTIN szám mellé milyen információk megadására van szükség (ilyen kiegészítő információ lehet pl.: a minőségmegőrzési- vagy fogyaszthatósági határidő, nettó tömeg, vagy darabszám, gyártási tételszám, gyártási szám, esetleg küldeményszám, stb.)

Amennyiben termékei azonosításához GS1-128 vonalkód jelkép készítésére van szükség, először jogviszonyt kell létesítenie a GS1 Magyarországgal.

 

 A regisztráció során Globális cégprefixet kell igényelnie, mert a GS1-128 vonalkód képzéséhez a cégprefixből generálható GTIN termékazonosító számra és/vagy a szállítási egységet azonosító SSCC számra is szükség lesz.

A GS1-128 vonalkód jelkép elkészítésével kapcsolatos részletes információért a regisztrációt követően, kérjük keresse fel jelszóval védett MyGS1 oldalunkat (https://gs1hu.org/mygs1/belepes), melyen megtalálható „A GS1-128 vonalkód jelkép” című kiadványunk, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot szaktanácsadás szolgáltatásunk, képzéseink kapcsán (info@gs1hu.org).

Az EDI lehetővé teszi strukturált adatok automatikus átvitelét számítógépes rendszerek között, elfogadott üzenetszabványokkal, elektronikus eszközök igénybevételével. Az EDI rendszer egy adatfeldolgozáson és adatátvitelen alapuló üzleti technika, amelynek alkalmazásával az áru- és pénzmozgás jelentősen felgyorsítható és biztonságosabbá tehető. Alkalmazása megkönnyíti a kommunikációt az üzleti folyamatok minden szereplője (vevő, eladó, logisztikai szolgáltató, fuvarozó, pénzintézet stb.) között.

A GS1 EDI az elektronikus adatcseréhez biztosít globális szabványokat, melyek lehetővé teszik az üzleti partnerek közötti egységes és automatikus elektronikus dokumentumcseréjét. Ezáltal az üzleti tranzakciók gyorsan, hatékonyan és pontosan valósulnak meg.

A GS1 EDI szabványok 3 csoportba sorolhatók: GS1 EANCOM, GS1 XML és UN/CEFACT XML.

Magyarországon az EDIFACT-ra épülő GS1 EANCOM szabvány terjedt el az elektronikus adatcserét alkalmazó vállalatok között.

A GS1 szabványos EDI üzenetek bevezetéséhez és használatához GLN szervezetazonosító számmal szükséges rendelkeznie a vállalkozásnak. A GS1 Magyarország a GLN számot a GS1 rendszerbe történő regisztrációt követően adja ki. A technikai megvalósításban az ún. EDI szolgáltatók tudnak segíteni.

A bevezetés lépéseit írja le Az EDI bevezetése 10 lépésben című kiadvány, melyet a MyGS1 felületen a Tudástárban érhet el. 

Az EDI (elektornikus adatcsere) lehetővé teszi a kereskedelmi partnerek számára, hogy hatékonyan és automatikusan kommunikálják egymással az üzleti adatokat. Az EDI szabványok (mint a GS1 EANCOM vagy GS1 XML) használatával az adatokat gyorsan és pontosan lehet kommunikálni még egymással nem kompatibilis rendszerek között is.

Az EDI sikeres bevezetése jelentős előnyökkel jár minden érintett szereplő számára:

A GEPIR a GS1 Tagszervezetek partnernyilvántartásait összekapcsoló internet alapú szolgáltatás, melynek segítségével a GS1 tagvállalatokról kereshetünk alapvető információkat (vállalat neve, székhelye,honlapcíme, elérhetősége, kapcsolattartó személy stb.). A keresés történhet GS1Azonosító Kulcsok (pl. terméken levő GTIN szám, a vállalat GLN száma stb.) vagy az adott vállalkozás neve alapján kereshetők meg a GS1 rendszerhasználó cégek világszerte.

A GEPIR fő funkciója szerint a vállalatok alapadatait lehet megkeresni a hálózatban név vagy GS1 Azonosító Kulcs (pl. GTIN, GLN, SSCC) alapján.

Ugyanakkor vannak olyan GS1 Tagszervezetek (köztük a GS1 Magyarország is), amelyek a GEPIR hálózat tagjaként bizonyos esetekben alapvető termékinformációkat is szolgáltatnak. Jellemzően a GTIN-8 számok esetén találunk termékinformációt a GEPIR-ben, ugyanakkor ez a hálózat nem alkalmas a termék törzsadatok cseréjére – erre az ún. GDSN hálózat használható, amelyben sokkal részletesebb termékinformációt küldhetnek egymásnak a hálózatba belépő vállalatok.

A http://gepir.gs1hu.org weboldalon a termék GTIN száma, a szervezet neve vagy GLN száma, vagy más GS1 Azonosító Kulcsok alapján lehet keresni. Napi 30 lekérdezésig bárki által használható a rendszer. Biztonsági okokból ennél nagyobb számú kereséshez bejelentkezés szükséges (ehhez használja a myGS1 weboldalon regisztrált fiókját).

Nagy mennyiségű (több száz vagy akár több ezer) GTIN vagy GLN szám keresésére nem hatékony a weboldalon keresztül végzett manuális lekérdezéssel. A GS1 Magyarország GS1 Logger szolgáltatása keretében ugyanakkor lehetőség van a GS1 Azonosító Kulcsok automatikus lekérdezésére: a keresett számok listája feltölthető Excel fájlban vagy XML-ben egy web service-en keresztül, az eredmény pedig ugyanígy lekérdezhető Excel formátumban, vagy XML-ben (a web service esetében). Bővebb információért keressen minket az lfs_support@gs1hu.org e-mail címen.

A GEPIR-ben megjelenített adatok naprakészek, mivel bármilyen adatváltozás folyamatosan frissül. A kérdés tisztázása érdekében kérjük, hogy forduljon a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. ügyfélszolgálatához.

A Globális Adatszinkronizációs hálózat (GDSN) nem más, mint egy biztonságos digitális csatorna a termékekhez kapcsolódó hiteles adatok világszintű megosztására és szinkronizálására a kereskedelmi partnerek között. Az automatikus, hibamentes és hatékony megosztási módszer miközben megbízható hátteret biztosít a nemzetközi kereskedelemhez, nem utolsó sorban a fogyasztók egyre növekvő információ igényének kiszolgálásában is tökéletes segítség.

A Globális Adatszinkronizációs hálózat minősített adatbankok nemzetközi láncolata, így a gyártók és a kereskedők a világ bármely pontjáról képesek egymással egyeztetni az eladásra váró termékek törzsadatait egy GS1 szabványokra épülő rendszerben, ahol a termékek egyik legfontosabb adata nem más, mint a GTIN szám (Globális kereskedelmi áruazonosító szám – Global Trade Item Number), vagyis a termék szabványos, hivatalos egyedi azonosítója.

Ha a gyártó valamilyen tulajdonságot megváltoztat a termék kapcsán, a rendszeren keresztül ezt gyorsan és időveszteség nélkül tudja jelezni az összes kereskedelmi partnere felé, megelőzve ezzel az esetleges félreértéseket. Így az összes érintett az ellátási láncban biztos lehet abban, hogy mindig a legfrissebb hiteles termékadatokhoz férhet hozzá. Mindehhez csak annyi szükséges, hogy minden üzleti partner csatlakozzon egy minősített adatbankhoz valahol a világban.

A magyarországi GS1 Partnereink számára rendelkezésre áll az új fejlesztésű hazai GDSN-certifikált adatbank, mely a GS1HUb nevet kapta. Önálló szolgáltatásként GS1 Partnereink ugyanakkor az alábbi logóval és Brandsync néven fognak találkozni az adatbankkal. 

A piaci bevezetést a Brandbank Magyarországgal kötött megállapodás alapján végezzük. Üzletileg így a felhasználók a Brandbank-kel állnak kapcsolatban, míg egyrészt a technikai hátteret a GS1HUb biztosítja, másrészt az együttműködés keretében elvégzett fejlesztésnek köszönhetően a Brandbank hagyományos adatrögzítési szolgáltatásában már meglévő (B2C) adatokat a felhasználóknak nem szükséges még egyszer bevinniük a rendszerbe, hiszen azok ott már rendelkezésre állnak. Csak a kereskedelmi belistázásokhoz szükséges adatokat (B2B adatok) kell a ’Brandsync powered by GS1HUb’ felületén vagy interfészes kapcsolatain keresztül kezelniük. Mindezeknek köszönhetően a beszállítók számára jelentősen csökkenhet a belistázáshoz és az online kereskedői felületek adatellátásához kapcsolódó adatmegadási teher, és így annak költsége is.

Ezeken túl a beszállítóknak és a kereskedőknek egyaránt biztosabb kategória menedzsmentet, könnyebb adminisztrációt és adatkezelést, gördülékenyebb logisztikai folyamatokat és nem utolsó sorban elégedettebb fogyasztókat eredményez a GDSN adatbanki szolgáltatás bevezetése.

Az EPCIS egy GS1 szabvány, mely lehetővé teszi a kereskedelmi partnereknek, hogy információkat osszanak meg egymással a fizikai folyamatokról és a termék státuszáról, miközben az az ellátási láncban az egyes állomások között halad. Ezek az információk megoszthatók üzleti partnerekkel is, de akár a fogyasztók számára is érdekesek lehetnek. Ez a megoldás segít választ adni a „Mit?, Hol?, Mikor? és Miért?” kérdésekre, ezáltal lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy megfeleljenek mind a jogszabályok, mind pedig a vásárlók pontos és részletes termékadatok iránti igényeinek.

Az EPCIS célja, hogy különböző applikációk számára lehetővé tegye láthatósági és esemény jellegű adatok létrehozását és megosztását a vállalaton belül és a vállalatok között is. Ez a megosztás biztosítja, hogy a felhasználók részletes rálátást kapjanak az adott üzleti folyamathoz kapcsolódó releváns fizikai és digitális eseményekről.

A nyomon követés annak képessége, hogy valamilyen identitással kapcsolatos eseményt, felhasználást, vagy helyet követni tudjunk. (ISO 9001 szabvány szerint).

A fenti definíciót a GS1 is elfogadja, illetve a termékek fizikai áramlásával kapcsolatban úgy értelmezi, hogy a nyomon követés képesség a termékmozgás következő lépésének követésére a kiterjesztett ellátási lánc meghatározott állomásainak ismeretében, és az azt megelőző esemény, felhasználás, vagy hely nyilvántartása. De kiegészíti azzal, hogy a GS1 szabványos nyomon követés lefedi a termékinformációk nyomon követését is, legyen szó akár törzsadatokról, tranzakciós adatokról, vagy esemény-alapú adatokról. Azt is fontos hozzátenni, hogy a GS1 szerint az esetleges visszahívás folyamata is része a nyomon követendő eseményeknek. Éppen ezért elengedhetetlen olyan dokumentációval és nyilvántartással rendelkezni, mely megmutatja pontosan minden egyes termék esetében, hogy az hova került kiszállításra, lehetővé téve a potenciálisan fertőzött, vagy hibás termékek azonosítását és visszahívását az ellátási láncból.

A GS1 Globális nyomonkövetési szabványa (GS1 Global Traceability Standard) lehetővé teszi az átjárhatóságot a különböző nyomonkövetési rendszerek között az ellátási lánc teljes hosszában, miközben kielégíti a speciális üzleti, iparági, vagy nemzeti nyomonkövetési igényeket is. Ezen túl, miközben a vállalkozások gyakran szembesülnek eltérő és sokféle jogszabályi és üzleti nyomonkövetési igényekkel, a GS1 Globális nyomonkövetési szabványa egy egységes folyamatot ír le, mely minden felmerülő igényre választ és megoldást biztosít.

A GS1 Globális nyomonkövetési szabványa rendelkezésre áll minden típusú és méretű vállalkozásnak az ellátási láncokban. Könnyen bevezethető bárki számára, mivel meglévő jól bevált gyakorlatokon alapszik, technológia független, ezáltal minden kereskedelmi partner kiválaszthatja a piacon elérhető azon technikai megoldást, amely számára a legmegfelelőbb.

A nyomon követés biztosítása a teljes ellátási lánc mentén minden résztvevőtől elkötelezett hozzáállást igényel: a nyersanyag beszállítóktól kezdve és a csomagolást szolgáltató cégektől a gyártókon, szállítókon, logisztikai szolgáltatókon át a kereskedőkig, legyenek bármilyen méretűek és legyen a működési környezetük akármelyik ország. Éppen ezért a nyomon követési rendszereknek felhasználó barát, a meglévő iparági megoldásokkal kompatibilis, és interoperábilis rendszereknek kell lenniük, hogy a teljes ellátási láncot lefedhessék.

A kormányok tisztán megfogalmazott céljai és útmutatói segíthetnek az egységes keretrendszer kialakításában. A minőségbiztosítási szakemberek jellemzően kiemelt szerepet kapnak a vállalkozásokon belül a hatékony nyomon követési rendszer kialakításában, míg a logisztikai menedzserek és szolgáltatók, valamint a szállítók számára szintén elengedhetetlen a kiváló adatkövető rendszer, hogy tisztában legyenek az általuk mozgatott, szállított termékek aktuális helyével. A tapasztalt és jól képzett nyomon követési auditorok szerepe nagyon fontos annak megállapításában, hogy az adott nyomon követési rendszer valóban hatékony és a céloknak megfelelő-e.

Fontos tehát, hogy az ellátási lánc minden érintett kulcsszereplője tisztában legyen az általa betöltött szereppel és felelősségi körrel az ellátási láncban.

A GS1 Globális nyomonkövetési szabványa egységesen követendő minimális követelményeket és üzleti szabályokat határoz meg, melyeket követni kell egy nyomon követési rendszer bevezetésekor. Külön feladatokat határoz meg a fizikai termékáramlásra és az információáramlási folyamatokra vonatkozóan:

Valójában mindannyian fogyasztók vagyunk és mindannyian elvárjuk, hogy a termék amit megvásárolunk, megfelelő időben megérkezzen, konzisztens minőségű és nem utolsó sorban biztonságos legyen. A GS1 nyomonkövetési szabványa segít a vállalkozásoknak ezen elvárások teljesítésében. Ha más minőségbiztosítási és biztonsági rendszerekkel párhuzamosan a szabványos azonosítást is alkalmazzuk, könnyebben elérhetjük, hogy a megfelelő anyagok és termékek zökkenőmentesen érkezzenek az ellátási lánc következő pontjához. Ha pedig valamilyen probléma adódik, a szabványalkamazás abban segít, hogy gyorsan és pontosan elkülöníthessük a nem biztonságos, vagy hibás termékeket és kivonjuk őket az ellátási láncból, ezzel is biztosítva, hogy az eladásra kerülő termékek valóban megbízhatóak.

Az információ menedzsment nézőpontjából egy nyomonkövetési rendszer bevezetése az ellátási láncban kizárólag minden érintett szereplő bevonásával lehetséges, akik szisztematikusan összekötik a nyersanyag, a félkész és késztermékek fizikai áramlását a hozzájuk tartozó információkkal. Ez az ellátási láncok holisztikus megközelítését kívánja meg, amely a leginkább egy közös üzleti nyelv bevezetésével érhető el, vagyis a GS1 rendszerrel. A GS1 rendszer semleges, és univerzális elfogadottsága világszerte, egyedülálló módon alkalmassá teszi arra, hogy megfeleljen a nyomonkövetési igények kielégítésére és a bevezetések támogatására.

A GS1 rendszer alkalmas arra, hogy globálisan egyedi azonosítást biztosítson a kereskedelmi egységek, vagyontárgyak, logisztikai egységek, szervezetek és helyek azonosításához, tökéletesen illeszkedve a nyomonkövetési célok megvalósításába. Világszerte piacvezető vállalkozások ismerték már fel a GS1 alapú nyomonkövetés fontosságát.

A termékek áramlása felfelé és lefelé az ellátási láncok mentén egy egyre bonyolultabb összetételű hálózati rendszerben történik, ami megteremtette az átláthatóság iránti piaci igényt. A nyomon követés támogatja a jó logisztikai gyakorlatokat, a minőség- és kockázatmenedzsmentet egyaránt. Egy visszahívás során annak biztosítása, hogy a problémát minél pontosabban meghatározzuk, és annak helyét izolálni tudjuk, életbevágóan fontos az ellátási láncokban.

 A nyomonkövetési rendszereket hagyományosan a reklamációk kezelésére alkalmazták, illetve annak megállapítására, hogy a fogyasztók számára lényeges attribútumok egy adott termék kapcsán elérhetőek, vagy sem (mint pl. a fairtrade, az organikus jellemző, az allergének, a termék eredete, stb.). Mára a nyomon követés egyes szektorokban és országokban a jogszabályi előírások által meghatározott szükséglet szintjére emelkedett. És még ezen is túl, kiváló eszköz a termékhamisítás elleni küzdelemben és a márkavédelem erősítésében.

A belső nyomon követés szükséges, de nem elégséges a teljes ellátási lánc-szintű nyomon követéshez. Hogy az ellátási lánc teljes vertikumában működhessen, az egyes partnerek nyomonkövetési rendszereinek összekapcsolhatóknak, vagyis interoperábilisnak kell lenniük. A GS1 szabványok közös nyelvet biztosítanak a nyomonkövetési rendszerek interoperabilitásához. Ez magában foglalja a GS1 azonosító kulcsokat a termékek, szereplők azonosításához, a szabványokat a vonalkódok képzéséhez és adatok RFID tagekbe történő kódolásához, és szabványokat az adatcseréhez.

Nézzünk egy példát:

Egy magyar cég Szlovákiába exportál. Ha a beszállító hazai vállalkozás nem használ GS1 szabványokat, a fogadó szlovákiai félnek manuálisan kell bevinnie a rendszerébe a kapott termékekről az információkat, sőt, át is kell címkéznie azokat. Ha azonban mindkét fél használ GS1 szabványokat, akkor közvetlenül tudják alkalmazni a terméken a gyártó által már elhelyezett vonalkódot és automatikusan bevételezni tudják az abban feltüntetett adattal, összevetve az elektronikusan előre megküldött információkkal. Ez a folyamat biztosítja a nyomon követést az egész ellátási láncban, és nem utolsó sorban költségkímélő, gyors, minőségi adatokat eredményez és az egész működésre vonatkozóan hatékonyabb folyamatokat indukál.